Etaile’ex:
Le k’oja’ana’ tu meentaj ik p’áatalo’on tik wotoch utial ma’ u t’i’it’pajal le coronaviruso’, ka’ ik kanáant kuxtalo’ob, tuméen amal kíimile’ jump’éel k’aasil ti’ u ch’i’ibalilo’ob yéetel láak’tsilo’ob.
Le p’áatal ta wotoch yéetel k’aal kúuchilo’ob kóonole’ tu taasal jump’éel talamil yóosal le náajalilo’, sa’at pik meyajo’ob yéetel taal le k’aasil ti’ le náajalil ichil tu k’as láakal le láak’tsilo’ob quintanarroenseo’obo’.
Bey xan taal le jeelbeskunsa’al ik kuxtal yéetel uláak’ wíiniko’ob. Chéen kuch u k’iinil ma’atan u páajtal ik yaantal yéetel ik láak’tsilo’ob, ma’atan u beytal ik táakpajal yéetel ik etailo’ob, la’atene’ tik ch’a’o’on muuk’il utial ik aktáankunsik le talamila’.
Yéetel u táakpajil tuláakalo’one’ kik náajaltik ik jáatspajkunsik le nojochtal le k’oja’ana’ yéetel u jáatspajal le kíimilo’.
Le múuch’ meyajo’ tu meentaj u k’ajsaj ts’aya’ noj lu’umil yóosal le ik p’áatal tik wotocho’ono’ yéetel le tóoksaj kuxtalo’. Tik náajal u ya’abtal ichil paymun 500% u kúuchilil le naajil k’oja’ano’obo’ utial u táan óolta’al le k’oja’ano’ob ti’ Covido’.
Níib óolal yóosalo’ beychaj ik kaajal ti’ le cháanbelil ch’a’ óol le kuxtalil náajalilo’ yéetel ichil wíiniko’ob.
Tik beetaj jump’éel nu’ukul meyaj utial ik chúukbes le semaforo nacionalo’ yéetel biino’on táanil ichil ik xuulil, ka’ kucho’on bejla’ak tu boonil chak k’an. Ba’ale’, ichil junp’íit k’iinile’ tik saataj u belil.
K’a’beet in wa’alikte’exe’ ti’ yaano’on ti’ jump’éel talamil k’iinil. U páajtal ik saatiko’on le ba’ax ts’o’ok ik náajaltiko’, ba’axe’ u jach toopile’, ka’ yanak ya’ab k’oja’ano’ob ti’ naajil tsaak yaaj yéetel paymun kíimilo’ob.
Ya’ab quintanarroenseo’ob ts’o’ok u nayal u yóolo’ob, ts’o’ok u tu’ubsiko’ob le p’iisil kanano’obo’, le p’o’ u k’abo’ob mantats’, ts’áaj piix chi’ yéetel kanáan le náachilil ti’ uláak’ wíiniko’ob.
Táan u séen ts’aikubao’ob sajbe’enil, u jach k’aasile’, táan u ts’aikubao’ob sajbe’enil uláak’o’ob je’ebix u láak’tsilo’ob, u meyaj yéetel u j maano’ob. Ma’ u kanaatiko’ob u náachilil ti’ uláak’ máak, ku múuch’ulo’ob ichil kiis buuts’, le kúuchil jo’osaj táak’ino’, le kúuchil kóonolo’obo’ yéetel le noj múul kúuchil kóonolo’obo’, ma’atan u ts’aiko’ob u piix chi’o’ob.
Le múuch’il máako’ob, le ma’atan u kanantikubao’obo’, táan u bisiko’on ka’ suut, ka’ p’áatal tik wotocho’on, ma’ u cha’ik ik káajsik le kuxtalil cháanbel yéetel tsoola’anilo’, táan u beetik tuláakal wíinik ma’ u páajtal u yaantal meyaj utial u náajalt ti’ u láaktsilo’ob.
Ma’atan u páajtal ik cha’ik yéetel ma’atan ik cha’ik.
Wáa k’a’ana’ane’, yaan ik ts’aik noj p’iisilo’ob, ba’ale’ bejla’ake’ utial kanáantbil le káajsaj le kuxtalil cháanbel, tsoola’anil yéetel ma’alob tuukulil nojoch máak je’ebix tuukulta’ano’.
Yaan ik meyaj ma’alob óolal ba’axe’ yaan xan ik chíinpooltik le derechos humanoso’, ba’ale’ ma’ yéetel talamil mix xuulil.
Ba’ax k’a’beet ik beetik. Kin ka’ wa’alike’ k’a’ana’an ik nuupik ka’ap’éel noj ba’alo’ob: jump’éele’ lete’ kanáan ik toj óol yéetel le tuláakal ik kaajo’, uláak’e’, lete’ ka’ káajs u yaantal náajalil.
Lelo’ chéen u beytal yéetel u táakpajalil ma’alob tuukulil bey xan le tsoola’anil máako’, tuláakalo’on. Bix ko’on náajaltej. K’a’ana’an ik ch’a’ik tu jaajil jump’éel túunben tsíikbe’enil wíinik utial le túunben kuxtalilo’, jump’éel óolil tsíikbe’enil tu’ux le óolil amal máako’ ku ye’esik u biin utsil meyaj ichil le kaajnáalo’obo’, u ma’alob kuxtal tuláakal le kaajnáalo’obo’, ti’ a kanáanil, u kanáanil ik láaktsilo’on yéetel tuláakal máax.
Le túunben óolil máako’ u k’áat ka’ yaanak suukil ka’ u cha’ ik kuxtal yéetel le k’oja’anilo’.
K’a’beet ik ojeltike’ ma’atan ik jóok’ol yéetel le mina’an k’oja’anilo’, tuméen táan ik jóok’ol táankab yéetel le k’oja’anilo’. Te’ yaan u toopilo’, ba’ale’ ja’alibe’: ch’a’ túunben suukilo’ob.
Yuum Benito Juáreze’ ku ya’alike’ u ma’alob bixil utial jump’éel kaaj ka’ ba’ate’elnak yéetel u ma’alobkuns le noj loobo’, lete’ uts óolil máak tu kaajalo’, le máak yaan u na’ato’ u yojel bix u ch’aba le loob yéetel uts óolil máak kun kanáantik mantats’. Leti’ ba’ax ku ya’alik.
Bejla’ake’ le k’aasil yaano’ lete’ k’oja’anil tu jeelbesaj u bixilil ik kuxtal yéetel ku sajakkunsiko’on mantats’. K’a’beet ik aktáankunsik yéetel uts óolil máak ka’ u cha’ ik pets’ik yéetel ik xáak’abtik, uts óolil utial higiene, uts óolil utial ik siinan bisbail ma’alob, uts óolil utial toj óol, uts óolil utial ik yaantal sáasáak’óolil.
Etaile’ex:
Kik t’aanajtike’ex utial ik múuch’ meyajo’on utial ik ch’a’ik le túunben uts óolil máako’ aktáanil le k’oja’anila’.
Kik t’aanajtike’ex ka’ yaanak te’ex jump’éel óolil ka’ u meent ba’ax k’a’beet ti’ kaajnáalo’ob, ka’ u tsíikbe’ent le ka’ káajal cháanbelil le kúuchilo’ob kóonolo’, le noj ts’áaj meyajo’obo’ yéetel le bisaj wíinik ti’ kiis buuts’o’.
Kik t’aanajtike’ex ka’ yaanak utsil suukil óol utial kanáan ik toj óol yéetel te’ máako’ob tik bak’ paacho’.
Kik t’aanajtike’ex ka’ ka’anbesaje’ex le utsil suukil ti’ ik ch’úupalo’on bey ik xi’ipalo’on yéetel le ma’alob nu’ukul yaano’, ik joch jaban.
Ma’ k’a’beet ik kuukulpaach yóosal le mina’an u na’ato’obo’, le p’aat meento’ wáa le ts’u’util jajaytúul máako’, ko’ox ch’a’paachtik le xíinbal ma’alobo’ yéetel le belil tojo’.
Ko’ox ka’a meentik múuch’ilil tuméen chéen beyo’ múuch’ ko’on jóok’ol táanil.
